Ez, a hivatalos kommunikáció szerint azt vonná maga után, hogy egyszerűsödik a vállalkozók élete, de a gyakorlat valószínűleg más lesz. Ha a hatóság minden számlaadatot lát, a vállalkozó pedig nem vezet „ütésálló” könyvelést, akkor nem lesz  akadálya  annak, hogy  a NAV  elfogadtassa az általa – esetleg téves vagy hiányos - bevallási tervezet javaslatát.
Például:
a számlaadásra kötelezett nincs mindig tisztában az egyes ügyletek áfabeli megítélésével, áfa levonási jogosultságával, az áfa kódok használatával, az alanyi adómentesség eseteivel, a tárgyi adómentességgel, a fordított adózás számlázási és elszámolási sajátosságaival, a nemzetközi ügyletekkel.
Tehát ha  a számla  kiállítása  helytelen vagy előnytelen, akkor az egész könyvelési folyamat megkérdőjelezhető.
Van tehát számos buktató,  vannak olyan tényezők is, amelyeket az adóhatóságok  által készített bevallási tervezetben nem vesznek  figyelembe. Máskor meg az ellenkezője fordulhat elő, vagyis olyasmi is szerepelni fog a tételek között, aminek nem kellene.
A  NAV által készített bevallási tervezet két dolgot biztosan nem garantál: az egyik, hogy az adózó érdekei maradéktalanul érvényesülnek, a másik pedig az, hogy a korábbinál egyszerűbb lesz a bevallás.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.