A különbözeti áfa-s beszerzéseket nemcsak akkor lehet alkalmazni , ha belföldről szerezték be, hanem akkor is, ha közösségi tagországból , tehát másik tagállami nem adóalanytól, vagy ottani alanyi adómentestől, illetve különbözet szerint adózásra jogosulttól.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 216. §-a alapján: a adó megállapításakor alkalmazható a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi vétele és értékesítése esetében. Az adó alapjának megállapítására a 217. § szerint kell eljárni, vagyis alkalmazható, a különbözet áfa.
További feltétel az is hogy a viszonteladó , a Közösség területéről a következők bármelyikétől szerezte
be az árut majd értékesítette:
• nem adóalany személy, vagy szervezet;
• olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól;
• alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minőségében a Közösség nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamának joga megfelel a HÉA-irányelv 282–292.
cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz;
egyéb viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel
a héa-irányelv 312–325. cikkeinek.
Importból (harmadik országból, azaz Közösségen kivüli országból) történő használt ingóság beszerzésére nem alkalmazható a viszonteladói árrésadózás, még akkor sem, ha az eladó ottani
magánszemély vagy egyéb nem héa- alany.(a Közösségi áfa tv megnevezése)
Amennyiben más tagállami nem héa-alany az eladó, akkor az árrésadózás szabályai alkalmazandóak a továbbértékesítéskor, tehát az eladási ár és a beszerzési ár különbözete az adó
alapja. A más tagállami felvásárlást is tudnunk kell valamilyen bizonylattal (felvásárlási, vételi jegy stb.) igazolni, hiszen az árrésünk képzésénél ezt a beszerzési árat is csökkentő tételként
vesszük figyelembe.
2015-től egyértelműsítette a bevezetett áfatörvény-módosítás, hogy a viszonteladó Közösségen belülről történő beszerzése is bevonható a viszonteladói árrésadózásba.
Amennyiben az eladó ugyan más tagállamban adóalany, de szintén viszonteladói árrésadózást alkalmaz, akkor a tőle vásárló belföldi viszonteladó a továbbértékesítéskor szintén az árrésadózási szabályokat alkalmazza, és Közösségen belüli beszerzésként nem kell bevallania a beszerzést sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban. A külföldi eladó számlája ilyenkor ugyanúgy semmilyen áthárított adót nem tartalmaz, és a számlán jelölnie kell, hogy a viszonteladói különleges adózást alkalmazott a termékre, ugyanis ezek uniós szintű kötelező előírások.
Abban az esetben, ha a gépjárművet a vállalkozás olyan közösségi adóalanytól vásárolja meg, amely nem a különbözeti adózás szabályai szerint jár el, vagy
c) a vállalkozás nem rendelkezik a különbözeti adózást alkalmazó értékesítő nyilatkozatával, akkor a belföldi vevőnek Közösségen belüli beszerzés címén áfát kell fizetnie, az áfa nem levonható, viszont az árrésadózásba ezen termék is bevonható.
A belföldi adózó kiszámolhatja ,hogy számára melyik eljárás a kedvezöbb A döntés alapja, hogyan kerülnek kedvezőbb helyzetbe
• az ügylet adózási kezelésénél: vagy közösségi beszerzésként befizetik az áfát, nem vonják le,
viszont az értékesítéskor az árrés után fizetik az áfát, vagy
• általános közösségi beszerzésként kezelik (az áfát is levonják), azonban nem vonják be az
árrés adózásba, hanem „sima” értékesítésként kezelik!